„Apa, jössz velem hintázni?” kérdezi mindig a kislányom, ha egy játszótérre vetődünk. Én mindig örömmel tartok vele, mert még mindig szeretek hintázni. Közben beszélgetünk.
A gyermekeim fejlődésében folyamatosan végigkísér a hinta motívuma, hol én löktem a hintát babakorukban, hol párban hintáztattam őket a játszótéren, hol én hintázom szinkronban egyikükkel éppen. A hinta csecsemőkorban nagyon fontos fejlődést segítő eszköz, és a gyermek életét meghatározó első két év egyik legfontosabb segítője.
Esszenciálisan tartalmazza ez a munkám ezeket az emlékeket, de mint ember alkotta tárgy is nagyon kifejező számomra. A tartószerkezet robusztussága azt a megtartó erőt szimbolizálja, amit az embernek élete során magával kell vinnie, hogy az életben megállja a helyét. A hinták kötött mozgása az életünk determináltságát jelzi, a lehetőség pedig mindig ott van, hogy szinkronizálódhassunk, kapcsolódhassunk, megértésre találhassunk valakivel.
Nézd meg a többi alkotást is
Küldjön nekünk egy üzenetet az űrlapon keresztül, és mi felvesszük Önnel a kapcsolatot.
